Pohárköszöntő (szöveg)

Mikor Noé apánk Isten parancsára futott a bárkába,
Minden növényfajból és állatból egyet vitt,
Hogy ne nélkülözzünk a vész után semmit.
Ám a legbölcsebben mégiscsak azt tette,
Hogy a szőlőtőkét el nem felejtette.
Neki köszönhetjük, hogy a bort ismerjük,
Amelyből erőnket, kedvünket szerezzük.
Neked köszönhetjük, oh Mindenség Atyja,
Hogy jó vacsoránkat a bor búcsúztatja.
Együnk hát rogyásig, igyunk is hozzája,
Noé emlékét az Isten is megáldja.
A magyar nemzetet az Isten is éltesse,
Öreget s ifjat állandón szeresse!
Ezer esztendeje, ahogy óvta, védte,
Óvja, védelmezze újabb ezer évre!